Aktualitások

  • Személyi jövedelemadó 1%
  • Tisztelt Támogató!
    Kérjük személyi jövedelemadója 1 %-ával idén is járuljon hozzá iskolánk alapítványának támogatásához!
  • Alapítványunk neve és adószáma:
    PRO SCHOLA GEORGIUS DÓZSA ALAPÍTVÁNY
    19668291-1-42
  • Az eddig befolyt összegekből a tehetséges és rászoruló diákokat, valamint az iskolai rendezvényeket, versenyeket, kirándulásokat támogattuk. Az intézmény informatikai eszközeinek bővítése is szintén ezen hozzájárulásokból valósult meg.

Eseménynaptár

Információk

Kréta

  • E-Napló

  • E-Ügyintézés

  • E-Ügyintézés tudásbázis
  • Mentálhigiéne

  • Iskolapszichológus
  • Szociális munkások
  • Mentálhigiénés terv
  • Iskolapszichológus

    Bemutatkozás

    Gécs Kinga vagyok, a Károli Gáspár Református Egyetemen végeztem okleveles pszichológusként. 2015 óta dolgozom az intézményben iskolapszichológusként. Emellett 2 évig a Nádasi Ferenc Gimnázium és Táncművészeti Egyetem tanulóit segítettem. Folyamatos képzésekkel és az önismeret mélyítésével igyekszem szakmai tudásomat bővíteni. Az iskolában a tantermektől eltérő barátságos szobában, elfogadó légkörben várom a hozzám fordulókat.

    Mit csinál az iskolapszichológus?

    Egyéni konzultáció keretében a diákok, pedagógusok és szülők is fordulhatnak hozzá segítségért. Problémafókuszú konzultáció keretében 5-10 alkalomból álló tanácsadást tart. Ha olyan probléma merül fel, ahol szakszerű ellátásra van szükség, az iskolapszichológus továbbirányítja a megfelelő intézménybe (Pedagógiai Szakszolgálat, Családsegítő, Gyerekpsziciátria.stb.) a diákot. Preventív jellegű, érzékenyítő, közösségépítő és egyéb csoportos foglalkozásokat tart diákoknak, pedagógusoknak és szülőknek egyaránt..

    Milyen problémákkal lehet az iskolapszichológushoz fordulni?

    Csoportos foglalkozások

    Az új osztályok diákjainak (7. és 9. osztályok) a beilleszkedés elősegítésére közösségépítő tréninget tartunk az első félévben a kerületi Pedagógiai Szakszolgálat munkatársával. Az osztályfőnök kérésére további csoportos foglalkozások lehetségesek, amik segítik a diákok életét. Pl.: tanulásmódszertan, iskolai bántalmazás prevenció, stresszkezelés, pályaorientáció.stb.

    Az iskolapszichológus konzultációs ideje, elérhetősége

    Hétfő: 8:45-14:30

    Kedd: 8:45-13:30 (kéthetente 11:30)

    Csütörtök: 8:45-13:30

    Fogadóórát a szülői értekezletek után az iskolapszichológus nem tart. Konzultációs időben, esetenként azon túl, délutáni időpontban van lehetőség szülőkonzultációra.

    Bejelentkezni a kinga.gecs85@gmail.com címen lehet, az adott napokon 9:00-16:00 között. A pszichológus szoba a gazdasági iroda mellett található a földszinten, ahol az ebédbefizetés szokott történni.

    Szoba

    Egyéb fontos tudnivalók

    16 éven aluli diákok esetében az egyéni konzultációhoz beleegyező nyilatkozat szükséges a gondviselő szülőtől. A kamaszkonzultációt egy szülőkonzultáció előzi meg. A diákkal való közös munka után a szülő visszajelzést kap a közös munkáról. Az iskolapszichológus tanácsadást végez (terápiát nem tart az iskolai térben), amely nem helyettesíti a szakszerű ellátást. Amennyiben kérdése merül fel, keressen bizalommal!

    Szociális munkások

    Feltöltés alatt!

    Mentálhigiénés terv

    Feltöltés alatt!

    Letölthető dokumentumok

  • Szülői igazolás

  • Szülői kérelem a szakértői véleményhez

  • Egyesületi igazolás
  • Tankönyv

    Tankönyvrendelés a 2020-2021-es tanévre


    Tisztelt Szülők, Diákok!

    Tankönyvrendeléssel kapcsolatos kérdést, problémát a tankonyvdgyg@gmail.com e-mail címen tudnak jelezni.

    Novotta Gabriella
    tankönyvfelelős

    Étkezés

    Közlemény iskolás gyermekek gyermekétkeztetésének biztosításáról

    A PROGRAM HASZNÁLATÁHOZ SZÜKSÉGES REGISZTRÁCIÓS KÓDOT ÉS SEGÍTSÉGET AZ ALÁBBI ELÉRHETŐSÉGEKEN KAPHATNAK:

    kozetkeztetes@gmkxv.hu
    06-70-492-3378, 06-70-492-3380, 06-70-492-3382, 06-70492-3383
    06-70-492-3385, 06-1-306-4016
    Köszönettel: Gazdasági Működtetési Központ



    Az étkezéssel kapcsolatos minden információ (befizetési időpontok, nyomtatványok, térítési díjak, térítési napok száma) megtalálható: http://gmkxv.hu/ oldalon a Közétkeztetés fülre kattintva!


  • Hozzájáruló nyilatkozat az étkezés igénybevételéhez


  • Kedvezményes gyermekétkeztetés

  • Nyilatkozat ingyenes vagy kedvezményes intézményi gyermekétkeztetés


  • Iskolaegészségügy

    Tisztelt Szülők!

    Tájékoztatónkkal szeretnénk megismertetni Önöket az iskola-egészségügyi ellátás feladataival és működési rendjével. Az iskola-egészségügyi ellátás az egészségügyi alapellátás részeként szolgálja a tanulók elsősorban megelőző jellegű egészségügyi ellátását. Munkánk célja a betegségek kialakulásának megelőzése, illetve a panaszt még nem okozó elváltozások felfedezése a későbbi károsodások elkerülése céljából. A szolgálat működését a következő törvények és rendeletek szabályozzák: 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről 51/1997. NM rendelet a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és szűrővizsgálatok igazolásáról 26/1997. NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról Személyes adataikat az 1992. évi LXIII. törvénynek megfelelően kezeljük és tároljuk.

    Az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok közül a tanköteles korú gyermekek jogszabályban meghatározott esetben való szűrése kötelező. A szűrővizsgálatra kötelezett kiskorú személy részvételéről a szűrővizsgálaton a törvényes képviselő köteles gondoskodni. Ha e kötelezettségének a törvényes képviselő írásbeli felszólításra sem tesz eleget, az egészségügyi hatóság a szűrővizsgálatot határozattal rendeli el. A szűrővizsgálatot elrendelő határozat - jogorvoslatra való tekintet nélkül - azonnal végrehajtható!

    Az iskola-egészségügyi szolgálat tagjai:

    Iskolaorvos:

  • Dr. Bán Marianna

  • Dr. Oroszlán György

  • Rendelési idő: szerda 09:30-11:30

    Iskolavédőnő:

  • Német Krisztina

  • e-mail: nemetk@xv-euint.hu

  • Fogadóóra: kedd, szerda, csütörtök : 09:00-12:00

  • FŐ FELADATAINK:

    SZŰRŐVIZSGÁLATOK

    A rendeletben foglalt szűrővizsgálatok az oktatási intézményekben kétévente történnek, (8., 10.,12. osztályban), valamint külön jogszabály szerinti 16 éves korban. Ennek keretében az orvos feladata a teljes körű fizikális vizsgálat elvégzése, a kórelőzmény és családi anamnézis ismételt felvétele, az anamnézis alapján veszélyeztetett gyerekek kiszűrése, szakorvosi ellátásra irányítása, testnevelési csoportba sorolása.

    A védőnő feladatai:

  • a) a testmagasság, testtömeg, a testi fejlettség és tápláltsági állapot hazai standardok szerinti értékelése, a nemi fejlődés értékelése,

  • b) a pszichés, motoros, mentális, szociális fejlődés és magatartásproblémák feltárása,

  • c) érzékszervek működésének vizsgálata (látás, kancsalság, hallás) és a színlátás vizsgálata a 6.és 10. évfolyamban,

  • d) mozgásszervek vizsgálata: különös tekintettel a lábstatikai problémákra és a gerinc-rendellenességekre,

  • e) vérnyomásmérés,

  • f) pajzsmirigy tapintásos vizsgálata a 4. évfolyamtól.

  • A vizsgálat során észlelt esetleges eltérésről a szülőnek írásos tájékoztatást küldünk, a talált elváltozások miatt szakorvosi vizsgálatra beutalót adunk, melynek eredményéről leletet kérünk vissza!

    Kérjük, hogy amennyiben változás áll be gyermeke egészségügyi állapotában (műtét, baleset, egyéb kórházi ápolás, krónikus betegség), a lelet, zárójelentés másolatát szíveskedjen eljuttatni az iskolaorvos, vagy a védőnő részére és javaslatot teszünk a további kivizsgálás(ok)ra.

    VÉDŐOLTÁSOK

    A kampányoltások keretében végzendő kötelező védőoltásokat az intézmény keretein belül adjuk, amely jelenleg a VII. osztályt érinti.

  • szeptemberben: Engerix-B első részoltás (hepatitis B ellen)

  • márciusban: Engerix-B második részoltás (hepatitis B ellen)

  • Nem kötelező védőoltásként 2014 őszétől lehetőség van az általános iskolák 7. osztályát végző lányok részére térítésmentes HPV (humán papillomavírus) elleni védőoltás igénylésére. Erről az érintett tanulók szülei minden tanév szeptemberében kapnak tájékoztatást.

  • Minden védőoltást megelőzően értesítést küldünk a szülőknek.

    RÉSZVÉTEL AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSBEN

    Elsősorban a következő témákban:

  • a) az egészséggel kapcsolatos alapismeretek (személyi higiéne, egészséges életmód, betegápolás, elsősegélynyújtás),

  • b) családtervezés, fogamzásgátlás,

  • c) szülői szerep, csecsemőgondozás,

  • d) önvizsgálattal kapcsolatos ismeretek,

  • e) szenvedélybetegségek megelőzése.

  • Felvételi

    Tagozatok

  • négy évfolyamos általános tantervű Kód: 01

  • hat évfolyamos gimnáziumi Kód: 02

  • táncművészeti szakgimnáziumi képzés -kortárs-, modern tánc Kód: 03

  • négy évfolyamos dráma tagozat Kód: 10

  • négy évfolyamos testnevelés tagoza Kód: 12

  • Fontos időpontok

    A középfokú felvételi eljárás időbeli ütemezése



    2020. január 18. 10:00 Központi írásbeli felvételi vizsga a 7. és 9. évfolyamra
    2020. január 23. 14:00 Pótló központi írásbeli felvételi vizsga minden területre
    2020. február 19. A jelentkezési lapok leadásának határideje
    2020. február 24. 14:00 Felvételi beszélgetés a hatévfolyamosok számára (külön beosztás szerint)
    2020. február 25.
    8:00 Fiúk érkezése
    8:30 Kezdés
    12:30 Lányok érkezése
    13:00 Kezdés
    Testnevelés gyakorlati felvételi
    2020. február 26. 9:00 Tánc gyakorlati felvételi
    2020. február 27. Dráma gyakorlati felvételi (külön beosztás szerint)
    2020. március 4-5. 12:00 Szóbeli felvételi vizsga a nyolcadikosoknak
    2020. március 9. 15:00 Szóbeli pótfelvételi minden területre
    2020. április 23. A felvett tanulók listájának közzététele

    Felvételi információk 2020

    Feladatellátási hely kódja: 001
    Központi telephely: Fő út 70. (minden szóbeli vizsga/beszélgetés helyszíne
    Sződliget utcai telephely: Sződliget utca 24-30.

    Pontszámítás módja:
    Központi írásbeli összpontszáma: 50%
    5., 6., 7. év végi és 8. félévi bizonyítvány (hatodikosoknál: 5. év vége, 6. félév) magyar nyelv és irodalom (irodalom, nyelvtan), történelem, matematika, idegen nyelv osztályzatainak összege: 25% Gyakorlati felvételi vizsga esetén (testnevelés, tánc, dráma) a gyakorlati vizsga pontszáma: 12.5%
    Szóbeli elbeszélgetés testnevelés, tánc, dráma tagozatok eseténben: 12.5%
    Szóbeli elbeszélgetés a többi tagozat esetében: 25%


    Képlet, ami alapján lehet számolni:
  • Hat évfolyamos képzésre (kód: 002)
  • központi írásbeli pontszám x0.5 + bizonyítvány eredményei x0.25 + szóbelin kapott pontszám x0.25
  • Általános tantervű (kód: 001) - /ide értendő a nyelvi orientáció is/ központi írásbeli pontszám x0.5 + bizonyítvány eredményei x0.25 + szóbelin kapott pontszám x0.25
  • Testnevelés (kód: 012), Tánc (kód: 003) és Dráma (kód: 010) tagozat esetén: központi írásbeli pontszám x0.5 + bizonyítvány eredményei x0.25 + gyakorlati felvételin kapott pontszám x0.125 + szóbelin kapott pontszám x0.125
  • Felhívjuk a figyelmüket,
  • hogy a hat évfolyamos képzésre minden diákot behívunk egy elbeszélgetésre.
  • a nyolcadikos diákok jelentkezése esetén a jelentkezők számától függ a szóbeli elbeszélgetésen való részvétel, valamint a gyakorlati vizsgán elért eredménytől is, ezért a gyakorlati felvételire mindenkinek el kell jönnie, aki testnevelésre, táncra vagy drámára jelentkezik!!!


  • Testnevelés felvételi időpontja: 2020. február 25.
  • Érkezés a fiú jelentkezők számára: 8:00-tól a Sződliget utcai telephelyünkre. Kezdés a fiúk számára: 8:30
  • Érkezés a lány jelentkezők számára: 12:30 a Sződliget utcai telephelyünkre. Kezdés a lányok számára: 13:00
    (egyéb részletes információ a tagozatnál)


  • Dráma felvételi időpontja: 2020. február 27. 9:00
  • az egyéni beosztás február 20-a után tekinthető meg az iskola honlapján
  • A gyakorlati felvételi helyszíne: Sződliget utcai telephely - "Átjáró" (dráma ház)

    Kérjünk minden jelentkező hozzon magával

  • egy bemutatkozó anyagot, melyen szerepel egy 1 évnél nem régebbi fénykép és egy rövid bemutatkozás: ennek javasolt tartalma: Miért akarok dráma tagozatra járni? Korábbi színjátszó tapasztalataim. Milyen hangszeren tudok játszani? Kedvenc színházi előadásaim (előadás címe, színház). A felvételin előadandó vers(ek), dal(ok) megjelölése. Ezt mindenképpen szeretném, ha tudnák rólam. kezdetű mondat befejezése. (egyéb részletes információ a tagozatnál)


  • Tánc (kortárs-, modern tánc) felvételi időpontja: 2020. február 26. 8:00

    Felhívjuk a jelentkezők figyelmét, hogy a felvételi több órát vesz igénybe, ezért ennek a megfelelően készüljenek (ruha, étel, ital, stb..)
    Helyszín: Sződliget utcai telephely


    Kérjük minden jelentkező hozzon magával:
  • egy bemutatkozó anyagot, melyen szerepel egy 1 évnél nem régebbi fénykép és egy rövid bemutatkozás,mely tartalmazza, hogy milyen mestereknél milyen műfajt tanult és esetleg milyen eredményei vannak. Valamint egy néhány mondatos motivációs levelet, melyben leírja, hogy miért szeretne tánctagozatra jelentkezni! (egyéb részletes információ a tagozatnál)

  • FONTOS!
    A szóbeli vizsgára minden diák hozza magával az ellenőrző könyvét, a matematika és a magyarnyelv és irodalom (irodalom, nyelvtan) füzetét! (amennyiben vannak oklevelei, érmei, azokat is!)

    Dráma tagozat

    Bemutatkozás

    Gimnáziumunkban 2006 óta működnek szervezett keretek között színjátszó (dráma) csoportok. A legrégebben a Csütörtöki Csoport. 2007-ben alapította Benkovics Sándor drámatanár és Kocsis Nándor színházi szaknevelő, diákszínjátszó, rendező. A Csütörtöki Cso-port rendszeresen indul az Országos Diákszínjátszó Találkozókon.


    A regionális versenyeken elért eredményeink:
  • 2008, Csodálatos Vadállatok (ezüstminősítés)
  • 2010, Living Rum (színészi különdíj - Heim Roland és Faragó Alexandra)
  • 2011, Eladó (bronzminősítés, a legígéretesebb csoport különdíj)
  • 2013, Taníthatatlan (ezüstminősítés az ODT budapesti regionális fesztiválján, és a kecskeméti Országos Diákszínjátszó Fesztiválra meghívott előadás)

  • Várjuk tehát azon nyolcadikosok jelentkezését a drámatagozatunkra, akiket érdekel a színjáték és a dráma világa. Szeretnek csoport-ban működni, nem futnak el a kihívások elől, igénylik a szereplést és az ezzel járó élményeket. Az irodalmi drámai tagozatra járó diákok kreatív színházi gyakorlat órákon vesznek részt, mozgásgyakorlat óráik, speciális énekóráik és táncóráik vannak, betekintést nyernek a színház és drámaelméletbe, előadásokat készítenek. Bekapcsolódnak a budapesti és az országos diákszínjátszó életbe. A drámajátékokon keresztül fejlődik kommunikációs képességük, beszédkészségük, önismeretük, a mozgásgyakorlatok pedig nagy-mértékben járulnak hozzá testi fejlődésükhöz. Ezek olyan készségek és képességek, melyek segítik az ember érvényesülését az élet más területein is.


    Részletek az irodalmi drámai tagozat "ars poetica"-jából"

    Az irodalmi drámai tagozatos diák - szándékaink szerint -, azon túl, hogy teljesíti az érettségi vizsga követelményeit, érettségizik matematikából és a többi tárgyból, pluszban végigjár egy olyan utat, amit a többiek nem. Játékos testi és mentális fejlesztő progra-mokban vesz részt, előadásokat és írásokat alkot, képes lesz - értőn - irodalmi (drámai) szövegeket elemezni. Megtanul érthetően szavakat formálni, instrukciókat értelmezni és végrehajtani. Teljesítményét és személyét komoly kontroll alatt (társai által figyelve és ellenőrizve) fejleszti, önmagáról állandó visszajelzéseket kapva. Táncol, beszél, mozog és énekel. Játszva halad, komoly felügyelet alatt szabadon!" "Hogy színész lesz-e belőle? Színész abból lesz, akinek az a sorsa, hogy színész legyen. Természetesen mindenki előtt ott az út - feladni sohasem szabad! Az irodalmi drámai tagozat fő célja azonban az, hogy az innen kikerülő fiatalok intelligens, jól kommuniká-ló, talpraesett és attraktív jogászok, közgazdászok és orvosok - adj Isten tanárok - legyenek!"


    Felvételi

    Iskolánk drámatagozatára a gyakorlati felvételi vizsgán való részvétellel lehet bekerülni.

    Ez egy 2x45 perces komplex foglalkozás, ahol sor kerül a beszéd, a mozgás, a koncentráció és a kreativitás tesztelésére is. Az első 45 percben egy drámaórán vesznek részt a jelentkezők, melynek anyaga érzetjátékból, kiscsoportos és páros improvizációkból, valamint egyéni versmondásból tevődik össze. A másik 45 percben egy mozgás-ritmus-ének-foglalkozás vár a jelentkezőkre, melynek keretében közös mozgásgyakorlatokra, ritmusgyakorlatokra és az egyéni dalok (népdal) eléneklésére kerül sor.

    Amit kérünk a gyakorlati felvételire:
    - kényelmes váltóruha (sötét színű nadrág és póló)
    - egy kedvenc vers, illetve dal ismerete
    - max.1 oldalas, lehetőleg kézzel írott bemutatkozó anyag (fényképpel), megjelölve benne a motivációt, illetve az előadandó verset és dalt is


    Facebook oldalunk

    Testnevelés tagozat

    Bemutatkozás

    Iskolánk tagozata az 1977-1978-as tanév óta működik. A tagozat két éve (9-10. évfolyam) megfelelő felkészítést nyújt az emelt szintű testnevelés (11-12. évfolyam) követelményeinek elsajátításához, azon keresztül pedig a továbbtanuláshoz szükséges - szintén emelt szintű - testnevelés érettségi magas színvonalú teljesítéséhez. Ajánljuk mindazoknak, akik a sport és a mozgás világából érkeznek, vagy érdeklődnek a terület iránt, továbbá azoknak, akik még nem köteleződtek el a pályaválasztást illetően, hiszen az első két év elvégzése után lehetőség van a váltásra.


    Felvételi

    Képességfelmérés:

    Kötélen mászás és függeszkedés
  • Fiúknak függeszkedés fel-le (5 méteres kötél, -50 cm = -1 pont)
  • Lányoknak mászás fel-le (5 méteres kötél, -50 cm = -1 pont)
  • (figyelem: lefelé is mászni, illetve függeszkedni kell, ennek hiányában -1 pont)

    Szökdelés zsámolyra (szempontok: feszes boka, közel nyújtott térd, feszes csípő, karlendítés, egyenletes ritmus)
  • A zsámoly hosszanti oldalán terpeszállásból szökdelés a zsámolyra
  • Jobb- illetve bal lábon folyamatos szökdelés fel-le

  • Lábemelés ferdepadon (45 másodperc alatt) a bordásfal megérintésével
  • Fiúknak 25 darab (bordásfal 8. foka, -4 darab = -1 pont)
  • Lányoknak 25 darab (bordásfal 6. foka, -4 darab = -1 pont)

  • Gyorsaság felmérés ingafutással időre (108 méter)

    Talajtorna (összefüggő gyakorlat):
  • Kiinduló helyzet: terpeszállás, oldalsó középtartás, terpeszbukfenc kétszer előre és kétszer hátra, emelés fejállásba - 3 másodpercen keresztül -, gurulás guggoló támaszba, fellendülés kézállásba, gurulás guggoló támaszba, emelés mérlegállásba, 90°-os fordulattal lábleengedés terpeszállásba, törzshajlítás előre alkar érintéssel a talajon, 90°-os fordulattal ugrás alapállásba, néhány lépés nekifutás után tigrisbukfenc (vagy fejen átfordulás vagy kézen átfordulás)


  • Labdajáték (kosárlabdával vagy kézilabdával):
  • Önindítás után a labda elfogása, megállás, szabályos elindulást követően labdavezetés bóják kerülésével, fektetett dobás vagy kapura lövés felugrással. 5 darab egymástól 2,5 méterre lévő bója kerülése (kosárlabdánál az utolsó bója a szigorított terület sarkánál, kézilabdánál az alapvonaltól 10 méterre a kapuval szemben van)

  • Atlétika:
  • 800 méteres futás
  • Hat évfolyamos gimnázium

    Bemutatkozás

    Négy évfolyamos általános

    Általános tagozatunkat azoknak a diákoknak ajánljuk, akik szeretnének gimnáziumi érettségi bizonyítványt szerezni, de még nem kötelezték el magukat semmilyen tantárgy irányába. 11. évfolyamtól választhatók emelt szintű képzések ezen a tagozaton.

    A 2020-2021-es tanévben összesen kb.60 diákot tudunk felvenni általános tagozatra. Közülük kb.30 fő az általános tagozat nyelvi orientációval képzésen vehet részt, ennek tagozatkódja nem tér el az általános tagozatétól (01), de kérjük a megjegyzés rovatban tüntessék fel, hogy érdekli Önöket ez a képzési forma (is). Ezen a tagozaton minden diák tanul angol nyelvet, illetve az osztály egyik fel olasz nyelvet, a másik fele német nyelvet tanul. A 11. és 12. évfolyamon ezekből a nyelvekből igyekszünk a hatályos jogszabályok figyelembe vételével minél több idegen nyelvi órát biztosítani a diákok számára, akár emelt szintű képzés keretében is.

    Iskolánk

    Iskolánk története

    Bevezetés

    A Dózsa György Gimnázium Rákospalota legrégebbi középfokú oktatási intézménye, az 1998/99-es tanévben ünnepelte fennállásának 120. évfordulóját. Az iskola jelenlegi épületei nem tükrözik a patinás múltat, annál inkább a fennmaradt iratok, dokumentumok, jegyzőkönyvek, évkönyvek. Ezekből jól nyomon követhető nemcsak az iskola múltja, hanem közvetve Rákospalota, és az egész korszak történelme. A legrégebbi fennmaradt dokumentum a gimnázium 1886-os évkönyve. A korábbi időszakról csak közvetve, a későbbi iratok utalásaiból vannak információink.

    Az iskolaalapítás korszakának jellemzői

    A kiegyezést követően Magyarország általános fejlődésnek indult. Hatalmas építkezés vette kezdetét a közlekedés, az ipar, mezőgazdaság, területén. A millenniumi felkészülés lázában Budapest világvárossá nőtte ki magát. A "legszebb békeidőszak" volt ez, amikor az oktatás is jelentős fejlődést élt meg.

    1868-ban Eötvös József vallás-és közoktatási miniszter nevéhez kötődő törvénycikk, az úgynevezett "népiskolai törvény" általános tankötelezettséget vezetett be a 6-12 évesek részére. Előírta, hogy minden olyan községben, ahol legalább 30 tanköteles korú gyerek él, és nincs működő felekezeti iskola, elemi népiskolát kell létesíteni. Az elemit elvégzők, de a továbbtanulók számára 15 éves korig kötelezővé tette az úgynevezett "ismétlő iskolai oktatásban" való részvételt. Akik a hat elemi után nem tudtak, vagy nem akartak középiskolába menni, azok a polgári iskolában folytathatták tanulmányaikat. A polgári iskola 1880-tól, a 6 évről 4 évre módosított elemi után 6 esztendeig nyújtott további képzést.


    A századforduló környékén az iskolarendszer a következőképpen módosult: 4 elemi után vagy a 6 éves polgári iskolában, vagy a 8 éves gimnáziumban lehetett továbbtanulni.


    Az iskola története

    Az iskolaalapítás

    A Dózsa György Gimnázium elődjét 1877-ben negyedi Szabó Alajos, az Állatorvosi Főiskola nyugalmazott igazgató főorvosa alapította magánintézményként. Házában elemi és polgári iskolát, 1878-ban négyosztályos algimnáziumot alapított (a gimnáziumunk alapítási évének ezt az évet tekintjük), melyhez internátus is tartozott. A tanítás az állami iskolák tanterve szerint, a részben még a mai napig is meglévő, de oktatás céljára már em használt épületekben folyt. Az alapító eredeti szándéka szerint saját gyerekeit akarta néhány előkelő család fiával együtt nevelni (az iskolának 1945-ig csak fiútanulói voltak). Az egészséges levegő, a főváros közelsége, az arisztokrácia érdekei az intézet kiépítéséhez vezettek. Szabó Alajos növendékeinek sokoldalú képzést ígért: a rendes tantárgyakon kívül lehetett tanulni szavalást, éneklést, rajzot, zongorázást, hegedülést, vívást, lovaglást, táncot, testtartást és illemtant, gyorsírást, angol és olasz nyelvet. A társalgás pedig váltakozva magyarul, németül, franciául és latinul folyt. Sajátos, úgynevezett Eton-típusú iskola alakult itt ki, a tehetősebb rétegek szolgálatában.

    Az iskola a századfordulótól az I. világháborúig

    1891-ben Szabó Alajos veje, Wágner Manó vette át az elemi és a polgári, 1892-ben pedig az algimnázium vezetését. Ezt 8 osztályú főgimnáziummá fejlesztette ki. 1906-ban nyilvánossági jogot kapott, ettől kezdve a végzett diákok a saját iskolájukban (1906 előtt a váci gimnáziumban) érettségizhettek. A növendékek száma a századfordulón állandó jelleggel 100, röviddel utána 200 fölé emelkedett. Kezdetben az intézetnek alig akadt palotai diákja: például az 1883-84-es tanévben 6 elemi iskolásból 1 bécsi, 2 budapesti, 2 Pest megyei, 1 pedig romániai származású volt. Az összlétszám megoszlása 1899-1900-ban: 8 helybeli, 11 Pest megyei, 52 más megyei, 22 budapesti és 4 külföldi (a palotai gyerekek száma csak a Horthy korszakban érte el 50 százalékot.)

    A magas internátusi díj és tandíj eleve osztályjelleget adott az intézetnek. Arisztokratikus jellege az I.világháború alatt szűnt meg, többségben ekkor az iskolában értelmiségi származású gyerekek tanultak. Az intézet a kezdeti évtizedekben sosem lett az egyszerűbb származású gyerekek iskolája, bár néhány ingyenes és kedvezményes hely létesült a tehetséges tanulók számára. 1908-ban például Rákospalota község Wágner Manó intézettulajdonos harmincéves tanügyi működésének emlékére 1000 koronás alapítványt tett, hogy annak kamataival szegénysorsú, jómagaviseletű gimnáziumi tanulót jutalmazzanak.

    Több szegénysorsú tanulót segélyezett maga az intézettulajdonos is azzal, hogy tankönyvekkel látta el őket, a tandíjat részben, vagy egészben elengedte. Az elengedett tandíjak összege 1908-ban 6040 korona volt. A 15-20 fő közötti, kiválóan képzett pedagógusokból álló tantestület (1945-ig 2 külső óraadó tanárnő kivételével csak férfiak tanítottak) olykor rendkívüli szigorral lépett fel "a növendékek féktelen, nem éppen iskolába való magaviseletével" szemben. Hasonló szigor jellemezte az osztályzásokat is, évről-évre a növendékek 20-30%-a megbukott. Másfelől viszont - a közvélemény szerint - az érettségi bizonyítvány megszerzése csak anyagi gondot okozott.

    Itt is az Etonban tökélyre jutott elv érvényesült: vagyis az uralkodó osztály gyerekeinek meg kellett tanulniuk a feltétlen engedelmességet, hogy majd uralkodni tudjanak.

    Az indulás éveiben az iskola felszereltsége még meglehetősen hiányos volt, nem volt se szertára, se könyvtára. Dr.Hóman Ottó (Hóman Bálint, vallás és közoktatási miniszter apja), tankerületi főigazgató támogatásával Wágner Manó, az intézet tulajdonosa fokozatosan biztosította a kor követelményeinek megfelelő felszereltséget. Az 1886-os évkönyvben erről a a következőképpen ír: "az iskolát, s belső berendezésében oly színvonalra igyekszem emelni, hogy ma bátran kiállja a versenyt minden tekintetben, akármelyik modern hazai állami intézettel. Tanári könyvtára ma már több mint ezer kötettel rendelkezik, ifjúsági könyvtárában pedig közel 400 kötet könyv található. Mértani és szabadkézi rajz számára minden eszközzel el van látva: physikai, természetrajzi, vegytani és régiségtani szertáraiban bőven megvan minden, amire szükség lehet a tanításban: érem és pénzgyűjteménye pedig olyan gazdag, hogy kevés mását találhatni. Angol parkja valóságos erdőt képez, árnyas utakkal és lugasokkal, ahol tavasztól őszig a tanulók a szabadban tanulhattak. Tanári kara kiváló pedagógusokból áll: oly szakférfiak, akik részben valamely budapesti állami intézetben vannak alkalmazásban, s azon kívül intézetembe is bejárnak. A többi teljesen az intézet szolgáltatásban van".

    Az iskola előnyeiről a következő olvasható az 1896-os évkönyvben: nincs hazánkban egyetlen hasonló intézet sem, amely a kedvező fekvésénél fogva, a falusi élet előnyeit a főváros életével egyesítené, mint az enyém, anélkül, hogy a főváros hátrányai is érezhetők. Azon erkölcsi előnyök között, amelyeket intézete nyújthat, talán nem utolsó helyet foglal el az sem, hogy a felserdültebb növendékek itt lehelyezve távol élnek még a rosszra sábító minden olyan alkalomtól is, melynek a város annyira bővében van, és amelynek tapasztalatlan ifjú nem ritkán ellenállni képes nem lévén, zsákmányul esik. Az 1901-1902-es évkönyvben a jövendő tanulók szüleinek tájékoztatására szerepel az iskola megközelítési lehetősége, a felvétel körülményeinek, valamint az internátus házirendjének ismertetése, bepillantást kapva a századfordúló iskolájának hétköznapjaiba.

    Rákos-Palota fekvése: Rákos-Palota Budapest tőszomszédságában 112936 méter tengermagasságnyira, a legegészségesebb helyen fekszik, egyenes és könnyű összeköttetésben a fővárossal. Számtalan fővárosi család lakhelye s a főváros egyik legkedvesebb kirándulási pontja. Vasúton 15 percnyire van a fővárostól, mert a Magyar Királyi állavaspálya budapest-bécsi vonalának első állomáshelyéül szolgál. Úgy tetszik tehát, mintha magában a fővárosban laknánk és mégis távol vagyunk éppen nem üdítő körétől. Rákos-Palota vasúti-, és posta-állomás: van községi rendes orvosa, ezenkívül két magánorvosa és két gyógyszertára: a személy és vagyoni biztonság fölött pedig a Magyar Királyi államrendőrség őrködik.

    Az intézet fekvése: maga az intézet több hold kiterjedésű árnyas és gondozott angol park közepette, száraz és igen alkalmas épületekben van elhelyezve: külön lakószobák és egészen külön a tantermek. A főépületnek jó tágas, nyílt verandája a legkellemesebb nyári tartózkodási hely gyanánt, s egyúttal éttermül is szolgál: a parkban pedig teljesen felszerelt testgyakorlótér, tekézőpálya, messzelátó és fürdőhelyiség állnak a növendékek használatára. Ugyanitt ismét külön épület, melyben a beteg- és üdülőszobák vannak. Télen egy tornaterem, korcsolyázó pálya, szánkázás és egy igen tágas társalgóterem zongorával és szórakozási eszközökkel egyesíti a növendékeket.

    Közlekedés: aki az intézetet meglátogatni kívánja, legegyszerűbb, ha vasúton teszi meg. Egyszerűen elmegy Budapesten a volt osztrák-magyar, jelenleg Magyar Királyi államvasútak a váczi-körút végé lévő nyugati pályaházába és a Bécs felé menő vonatok valamelyikével 15 percz alatt Rákos-Palotára ér. A Budapestről menő gyors- és futárvonalak nem állnak meg Rákos-Palotán. A rákospalotai állomástól a vasút felett elvonuló vasszerkezetű hídon átmenve, az Erzsébet utczán felfelé haladva, pár száz lépésnyire fekszik az intézet helyisége. A távolból is könnyen felismerhető a főépület homlokzata előtt egyenesen sorban álló óriási topolya- vagy jegenyefák és a főépületre erősített tábláról, a melyen ezen czim olvasható: "Wágner Manó tan- és nevelő intézete". Ha pedig valaki lekésett a vonatról, úgy üljön fel Budapesten egy "Rákos-Palota" feliratot viselő közúti kocsira. Nyáron ezenkívül Budapestről Újpestig gőzhajóval is jöhet. A helyi gőzhajók Budapest és Újpest között minden órában közlekednek reggel öt órától esti kilencz óráig. A gőzhajóba be lehet szállni a pesti parton: a vámpalotánál, az Eskü-téren, a Magyar Tudományos Akadémia palotájánál, a budai parton pedig a Tabánban és a Fazekas-, vagyis Bombatéren. Az út Újpestig mindössze 20 perczig tart. Mint tehát látható, közlekedésünk a fővárossal rendkívül könnyű. Rákos-Palota és Budapest között ugyanis a Magyar Királyi államvasút nyugati pályaházából a vonatok 18-20-szor, vasár- és ünnepnap 20-22-szer, a villamos vasút pedig minden órában többször közlekedvén, a szülők és gyámok azon kedvező helyzetben vannak, hogy gyermekeiket könnyen meglátogathatják: mint viszont a növendékek szintén könnyű szerrel megszemlélhetik a főváros tudományos és művészeti intézeteit, gyűjteményeit, ipartelepeit, állatkertjét és egyéb látványosságait. Intézetem e szerint csakugyan alkalmat nyújt a főváros előnyeinek élvezésére, anélkül, hogy annak hátrányaiban is osztoznék.


    Az internátus napirendje:
  • 06:00 > felkelés és imádkozás
  • 06:30 - 07:30 > tanulás
  • 07:30 - 08:00 > reggeli, utána rögtön ki-ki a saját termébe vonul
  • 08:00 - 12:00 > előadások
  • 12:00 - 12:30 > szabadidő
  • 12:30 > ebéd, utána 14:00-ig szabadidő
  • 14:00 - 16:00 > rendes előadások
  • 16:00 - 17:00 > uzsonna, és szabadidő
  • 17:00 - 18:00 > séta, játék, testgyakorlás, vagy katonai gyakorlatok
  • 18:00 - 20:00 > a következő napi feladatok megtanulása
  • 20:00 > vacsora, utána társalgás
  • 21:00 > imádkozás és lefekvés

  • Az oktatási órák között 10 perc pihenés, vagy járkálás. Ezen napirend csak az évszakok kívánalmai szerint változik némileg. Minden szerdán és szombaton délután szünidő, amely a körülményekhez képest hosszabb sétára, vagy kirándulásra, írásbeli dolgozatokra, tanulásra, zenére s egyéb rendkívüli tárgyak tanulására lesz felhasználva.


    Rákos-Palotán négy vallásfelekezet van, úgymint a római katholikus, ágostai evangélikus, református és izraelita, s mindegyik vallásfelekezetnek saját lelkésze és temploma van, miért is a növendékek tanár vezetése és felügyelete alatt saját vallásuk isteni tiszteletében részesítettnek. Vasárnap az igazgatóság engedelmével, a fővárosból való növendekek, vagy azok, kiknek ott rokonaik vannak, látogatást tehetnek.

    Felszerelés

    A növendék hozzon magával: ágyneműt (matracz, üres szalmazsák, 1 vánkos, 1 takaró és ágyterítő vagy pokrócz), fehérneműt (6-9 nappali, 3 éjjeli ing, 6 gatya, 12 pár harisnya vagy kapcza, 12 zsebkendő, 3 ágylepedő, 3 paplanlepedő és 3 vánkoshéj), lábbeli (2-3 pár czipő, vagy csizma), továbbá ruha-, haj- és fogkefét, ritka- és sűrűfésűt, szivacsot, vízkancsót, mosómedenczét és éjjeli edényt. Ez utóbbi három kelléket legczélszerübb zománczos pléhből venni, mert az el nem törik. Az evőeszközöket és poharakat az intézet adja minden egyes növendélnek használatul. Az öltöző ruhát a szülők belátására bízom, azonban kívánatos, hogy az, az évszakhoz képest legalább egy házkörüli és egy kimenő öltözetből, továbbá a tornászathoz szükséges vitorlavászon nadrágból álljon. Ékszereket, órát csak a serdültebb növendékek hozzanak, mert a kisebbek az ilyesmire nem tudnak eléggé gondot viselni. Tévedések elkerülése végett a megjegyezhető tárgyak a szokásos ismertető jegyekkel (kezdőbetük, vagy monogram) legyenek ellátva, s a növendékek összes tárgyait magában foglaló két jegyzéket hozzon magával a kellő átadás és átvevés végett.

    Iskolai ünnepségek

    Az évfordulókról történő megemlékezések is tükrözik a hazafias, nemzeti öntudatra nevelés szándékát. Az I. világháború előtti években az iskolában rendszeresen megünnepelték nemzeti ünnepeinket: március 15-ét, 1848. április 11-ét (V. Ferdinánd ekkor rekesztette be az utolsó rendi országgyűlést, és szentesítette a március 15-én kivívott törvényeket), I. Ferenc József királlyá koronázásának évfordulóját, a király névnapját és az aradi vértanuk napját. A kor furcsa fintora, a király névnapja október 4-re, az aradi vértanúk napja október 6-ra esik. Éveken keresztül megemlékeztek Erzsébet királyné haláláról. A gimnázium tanárai és diákjai egyaránt részt vettek az új rákospalotai római katolikus templom felszentelési ünnepségén 1900. július 1-én, 1908-ban Kossuth Lajos rákospalotai szobrának avatási ünnepségén, (ezen Kossuth Lajos Ferenc nevű fia - mint miniszter - is jelen volt), 1906. október 27-én II. Rákóczi Ferenc hamvainak hazaszállítása alkalmából hálaadó istentiszteleten volt jelen az iskola. 1910. április 8-án Széchenyi István halálának 50.évfordulóján kegyeletes ünnepség keretében áldoztak a "legnagyobb magyar" emlékének.

    Tanulmányi kirándulások

    Tanulmányi kirándulásokat akkor is szerveztek a diákoknak. Rendszeres volt a gyárlátogatás is szaktanári kísérettel (olajgyár, gyufagyár, sörgyár).

    Harc az alkoholizmus ellen

    Az alkoholizmus elleni küzdelemre már akkoriban is gondot kellett fordítani. 1910-ben megalakul az Alkoholellenes Szövetség, mint az Országos Alkoholellenes Szövetség fiókja. A tagok havonként gyűlést tartottak, mely alkalommal "levélbelileg buzdították" az ifjúságot. Az egyesület a "Minden alkohol méreg" című röpiratot 200 példányban nyomtatta ki terjesztésre.

    Az I. világháború évei

    Az I. világháború miatt az 1914-15-ös tanév csak később, szeptember 20-án kezdődhetett, és egy hónappal előbb befejeződött. Hadi szolgálatra hat tanár és néhány nyolcadikos diák vonult be. A bevonult diákok miniszteri rendelet alapján előzetes érettségi vizsgát tettek. A háború által sújtottaknak, és hozzátartozóinak segélyezésében az iskola is kivette részét. A harctéren küzdő katonak részére karácsonyi gyűjtést szerveztek. A gyűjtés eredményét - 31.410 koronát - a Honvédelmi Minisztérium Hadsegélyező Hivatalának küldték meg. A helyi Vöröskereszt egyleti hadikórházában fekvő sebesült katonák részére az intézet ifjúsága kétezer cigarettát gyűjtött, melyet karácsony és újév táján osztottak ki. Eredményes volt a fémgyűjtés is, ami szintén összeget juttatott jótékony célra. Hadikölcsönt is jegyeztek, az intézet igazgatósága 500 koronát, az ifjúság 300 koronát.

    A Tanácsköztársaság

    A Tanácsköztársaság napjairól a következők olvashatók az 1918-1919-es összevont évkönyvben: "a hosszú világégés és a vele kapcsolatos szomorú események intézetünk felett sem vonultak el nyomtalanul. A teljes dicsőséggel kivívott nagy harc után következő dicstelen események mély hatással voltak ifjúságunkra is. Csalódásunk teljes volt, következmények kétségbeejtők. A szomorú korszak, mely akkor kalandorok gazságából ránk szakadt, minden erkölcsi és ezer éven át megszentelt történelmi igazság félredobásával felforgatni, megsemmisíteni igyekezett nemzeti alapon álló nevelési rendszerünket. Hála a gondviselésnek, ez minálunk csak a legminimálisabb mértékben sikerült. Akadt ugyan tantestületünkben két tanár és négy tanuló, akik a bekövetkezett destruktív irányzat lelkes bajnokaivá szegődtek, nagy egészében azonban mind a tanári kar, mind az ifjúság becsülettel kitartott nemzeti ideáljai mellett. Igen nehéz dolog volt ez akkor. Midőn az intézetet a vörös terror állandóan mint ellenforradalmi fészket kezelte, tulajdonosát és társaságát még a fehér asztalnál is detektívekkel figyeltette. Nagyon kevéssé rójuk le hálánkat akkor, amidőn e helyen is becsületes magyar szívünk legmelegebb köszönetét fejezzük ki Zöldi Mihály tanár úrnak - mint a tanács által intézetünkhöz kinevezett iskolavezető - helyét annyi hazafias érzéssel és az új rendszer iránt érzett oly fokú undorral töltötte be, aminőt tőle, a magyar Alföldön nevelkedett keresztény embertől elvártunk. Már megjelenésekor kijelentette, hogy az állást csak azért vállalta el, mert különben "ki tudja milyen fajú embert ültetnek a nyakunkba". Nem is volt vele semmi baj. Zászlóinkat megőriztük, kommunista előadásokat nem tartottunk, szexuális oktatás nem volt, az Internacionálét nem tanítottuk, nemzeti ünnepeinket kegyelettel megültük, a magyar irodalmat és történelmét pedig olyan energiával tanítottuk és követeltük, mint azelőtt soha. Igaz, hogy erről - általunk ismert módon - az akkor fölöttes úgynevezett "művelődési osztályok", sőt maga a népbiztosság is tudomást szerzett, Zöldi Mihály iskolavezetőt letartóztatással fenyegette meg, mint olyat, "aki nem akarja és nem is hajtja végre a tanácskormány rendeleteit", súlyosabb következménye azonban a dolognak nem lett. Mélyen elszomorító volt azonban az az eset, midőn Wágner Manó intézménytulajdonost egy azelőtt mindig dédelgetett tanár feljelentésére forradalmi törvényszék elé utalták azon "vád" alapján, hogy a tanácsköztársaságot lépten-nyomon szidja, abba beilleszkedni sem nem tud, sem nem akar és az ifjúságot a régi tradicíóknak megfelelő hazafias szellemben neveli s ugyanezt kívánja tanáraitól is. "Erőskezű elvtárs" kiküldését kérte a népbiztosságtól, hogy az intézetet megrendszabályozza. Az "erőskezű" meg is jött. Nagy volt azonban a csodálkozása, midőn vörös jelvényt sem a tanároknál, sem az ifjúságnál (négyet kivéve) nem látott. Ez ügyben hozzánk intézett kérdésére természetesen kitérő választ adott. Sok tanuló volt, azonban, akik fehér gombot, illetőleg szalagot viseltek és az ideiglenes iskolavezetőnek szemébe mondták a tanácsköztársaságról való, nem éppen hízelgő véleményüket. Ezeket a tanulókat ő dicséretreméltó elnézéssel csak "éretlen bolondnak" nevezte, az az intézetet mint a tanácskormány megbízottja, közvagyonnak minősítette és leltár szerint birtokba vette 1919. évi április 25-én. Súlyosabb következményekkel járt azonban az a feljelentés, melyet négy tanulónk tett ugyancsak Wagner Manó intézettulajdonos ellen. A vád az volt, hogy "nem engedi az ifjúságot kommunista gyűlésekre, a szervezkedést meggátolja, a diák-agitátorokat az intézetből kidobja és minden tekintetben ellenforradalmár". Erre Wagner Manót 1919. május hó 28-án letartóztatták, és főrendiházba kisérték. A gondviselés útja volt, hogy kihallgatását olyan ember végezte, kinek atyja valamikori tanítványa volt. Mentő tanúként bejöttek ugyan tanári karának jobbérzésű tagjai és tanítványai, de talán egyedül az említett véletlennek köszönheti, hogy a gyászos emlékű főrediházi pincéből kiszabadult. A június 24-i ellenforradalom napján községünk körülbelül 20 percig heves ágyútűz alatt állott. Egy gránát közvetlenül az intézet kapuja előtt csapódott be, és életveszélyesen megsebesített egy munkást, aki sérüléseibe bele is halt. Egy szilánk átütötte az intézet tetejét, többet pedig szanaszét az udvarban találtunk. Jó szerencse, hogy azon időtájban senki sem tartózkodott, az iskolában. Augusztusban végre ütött a szabadulás órája, az intézet visszakerült jogos tulajdonosának birtokába, s most már hozzáfoghattunk a szemét eltakarításához, az újjáépítéshez".

    Két tanárt a "proletárdiktatúra intenzív támogatása miatt" a Vallás- és Közoktatási Minisztérium fegyelmi úton állásvesztésre ítélte. A tanácsköztársasággal szimpatizáló diákokat az intézet vezetősége tanácsolta el az iskolából.

    Önképzőkörök

    Az iskolában több önképzőkör alakult, melyek az 1948-az államosításig működtek. Az Ifjúsági Mária Kongregáció a mélyebb lelkiélet, a katolikus öntudat fejlesztésére szolgált. A tagok száma 1925-ben (a megalakulás évében) 75 volt - az akkori 263-as tanulólétszámnak több mint 30%-a. A Vörösmarty Önképzőkör és tevékenysége az irodalom, a történelem a természettudományok minden ágára kiterjedt. Ők állították össze az iskolai ünnepségek műsorát, de önálló műsorral néha saját versekkel, elbeszélésekkel is felléptek. A Toldi Miklós Sportkörnek 1925-ben négy működő szakosztálya volt: torna, atlétika, játék, és téli sportok. Később a kör turisztikai szakosztállyal bővült. A sportkörnek 119 tagja volt (a tanulólétszámnak körülbelül a fele). Az Ifjúsági Énekkarnak 94 tagja volt. Az országos dalversenyen 1925-ben 2. helyezést értek el. A következő évben 14 fős zenekart is létrehoztak. A 911. számú Szent Imre Cserkészcsapat 1925-ben alakult két rajjal. A kiképzésen kívül számos kirándulást is szerveztek. A művészeti irányú rajzgyakorlatokat 18 taggal Galla Endre festőművésztanár irányította.

    Az iskola bővülése

    A jelenlegi Bartók Béla utcai kétemeletes épületet 9 tanteremmel 1935-ben adták át.

    A II. világháború évei

    A háború nemcsak a tanár és diák idegeit tartotta állandó feszültségben, de gazdasági téren is éreztette hatását. Miniszteri rendeletre légoltalmi gyakorlatot végeztek az iskolában, létrejött a légoltalmi szervezet. 1940-ben alakult meg a Diáknaptár mozgalom. Célja az volt, hogy a "méheket" rászoktassa a takarékosságra, gyűjtésre és hasznos munkára (vas és fémhulladék gyűjtésre). Az igazgató és a tantestület elsőrendű kötelességének tartotta, hogy a bolsevizmus elleni küzdelem fontosságát meggyőző erővel hangsúlyozza a tanulóifjúság előtt, kitartásra és a háborús nélkülözésnek a magyarság győzelmes élethalál harca érdekében való türelmes elviselésére buzdítsa a tanulókat. Az 1941-1942-es kemény tél miatt takarékossági okokból a tankerületi főigazgató egy hetes szénszünetet engedélyezett. Az 1944-45-ös tanév Budapest ostroma miatt csonka volt. Október 2-án kezdődött a tanítás, nem teljes óraszámmal és tanrenddel, mivel a tantestület több tagja teljesített ekkor katonai szolgálatot. A tanítás október 28-án ideiglenes jelleggel befejeződött. Az őszi hónapokban a hadszíntér mindinkább közeledett a főváros felé. A harcvonal közelsége gyakoribbá tette a légitámadásokat, és mind sűrűbbek lettek a tűzérségi belövések is. December 15-én Rákospalota megyei város az iskolaépületet (a jelenlegi "B" épületről van szó) földszintjének 4 tantermét vette igénybe segélyhelyül. Az iskolában létesített segélyhely később ideiglenes kórházzá bővült. Az intézet anyagi nehézségekkel küzdött. A kultuszkormány úgy segített a fenntartón, hogy 1942-ben két, 1943-ban három tanárát nevezte ki állami tanárrá. 1945-ben aztán az iskola valamennyi eddig még magángimnáziumi működő tanárát állami tanárrá nevezte ki. Ezentúl is voltak segélyakciók a hadirokkantak, árvák megsegítésére. Az iskola cserkészei a hadbavonultak családjainál kertművelési munkákat vállaltak. Az iskola tanulói rendszeresen leveleztek az arcvonalon küzdő intézeti öregdiákokkal. A háborús károk helyreállítási munkáiban az iskola diáksága is kivette részét. A bombatölcsérek betemetésével és a vasútvonal rendbehozatalával háromszor végeztek rohammunkát. A háború során a nevelőotthon épülete annyira megrongálódott, hogy az 1944-45-ös tanévben nem is tudott diákokat fogadni. Az épület felszerelési tárgyai nagyrészt veszendőbe mentek.

    Az iskola a II. világháború után

    A háború utáni első években a szénhiány miatt korábban kezdődött a tanév és hosszabb volt a téli szünet. Időszakonként kénytelenek voltak a fűtési gondok miatt rövidített órákat tartani. Az 1948-as év jelentős változás az iskola életében. Állami tulajdonba került és Dózsa György nevét vette fel. Ettől az évtől kezdve folyamatosan kapta az iskola a központi utasításokat, jelentős mértékben beleszólva annak belső életébe. A hitoktatást megszüntették, kötelezővé tették az orosz nyelv oktatását, március 21-e, április 4-e, május 1-e, november 7-e megünneplését, a Pajtás újság előfizetését. Még abba is beleszóltak, hogy a diákok ne énekeljék ballagáskor a "Ballag már a vén diákot", mert "méltatlan volna, ha erre a búcsúzásra ezen címen ismert romlott, idegen dallamú és értéktelen szövegű dal nyomná rá a bélyegét. Egyébként magának a ballagás szónak a használata sem indokolt a diákok (különösen diáklányok) búcsúzásával kapcsolatban". A legfőbb dekoráció az épületen belül kommunista jelszavakból állt. 250 jelszó készült. "Az iskola tanulóifjúsága és tantestülete teljes létszámban kivonult Rákosi Mátyás elvtárs első választási beszédének meghallgatására a Láng gépgyár angyalföldi sporttelepére. Az itt hallottakat a következő napon az egyes tanárok órákon megbeszélték, majd az ifjúság klubdélutánon részleteiben is megtárgyalta a nagy beszédet" - olvashatjuk az 1948-as évkönyvben.

    Ebben az évben gimnáziumunk a kerület általános iskolásai részére pályázatot hirdetett meg "Miért élünk szívesen népi demokratikus országban?" címmel. A pályázatok jeligések voltak. Az akciónak olyan nagy volt a sikere, hogy nemcsak a helyi "Északpestkörnyék" című hetilap, hanem a "Szabad Nép" és a Köznevelés" figyelmét is magára vonta.

    Az 1956-os forradalom időszakáról nincs az iskolának emléke. A forradalom utáni évekből fennmaradt jegyzőkönyvek szerint történtek eltanácsolások politikai okokból. Egy tanulót például a "Népszabadság" elégetésével vádolták, pedig ő "csak" melegedni akart, mivel télen hideg volt az udvaron tornaórán. Bevezették 1960-tól a politechnikai oktatást, ahol a tanulók az elméleti ismeretek elsajátítása után berendezett tanműhelyekben, vagy egy gyárban fejleszthették kézügyességüket, és szakmai ismereteiket, "közvetlen kapcsolatba kerülve a termeléssel". A politechnikai oktatás megszervezése a kerületi Pártbizottság és az Oktatási Osztály segítségével történt. A következő szakmák tanítását határozták el: bőripari, lakatosipari, vegyipari és zöldségtermesztési szakma. Ősszel a diákokat a Rákospalotai Béke Termelőszövetkezetbe vezényelték ki, hogy résztvegyenek az őszi betakarításban. Az osztályokat a teljesítményük alapján versenyeztették. A testnevelés tagozatos osztályok beindítása színesítette az iskola profilját. Ennek sikerét bizonyítja, hogy falai közül számos élsportoló került ki. A kerületi pártszervek és a tanács rendszeresen ellenőrizte az iskola működését, melynek nemcsak szakmai, hanem politikai vetülete is volt. Számos jelentést kellett készíteni "fölfelé", ami nyilvánvalóan jelentős többlet adminisztrációs munkával járt.

    Az utóbbi évtizedek kiemelkedő eseménye az új, 16 tantermes épület átadása biológia, kémia és fizika szertárakkal, könyvtárral, valamint gazdasági irodákkal, tanárival 1969-ben. 1971-ben Dózsa György születésének 500. évfordulójáról jubileumi ünnepséggel emlékezett meg az iskola. Ebből az alkalomból avatták fel Kiss István Kossuth díjas szobrászművész Dózsáról készített szobrát.

    A 90-es évek

    A rendszerváltás utáni évek jelentős változása, hogy az 1994-1995-ös tanévtől a hagyományos 4 évfolyamos osztályokon kívül 6 évfolyamos gimnáziumi oktatás is folyik. Az eredményes tanítást a sporton kívül különösen az olasz nyelv oktatásában az OKTV-n számos rangos helyezést elért diák, valamint a sikeres állami nyelvvizsgát elért tanulók magas száma jelzi. Iskolánk tanulói minden évben résztvesznek az Országos Olasz Nyelvi Diáktalálkozón, jó eredményükért többen egyhónapos olasz ösztöndíjat nyertek. Tavaly alakult a Palotai Öregdiák Alapítvány a Dózsa György Gimnáziumért. Terveink között szerepel - az anyagi lehetőségek függvényében - egy jubileumi évkönyv kiadása, iskolatörténeti film elkészítése, emlékérem, emléktábla, tanulmányi és sportversenyek, kiállítások és egy ünnepi gálaest megszervezése.

    Híressé vált diákjaink és tanáraink

    A következőkben - a teljesség igénye nélkül - azon volt diákok és tanárok neve, rövid életrajza szerepel, akik vagy gimnáziumi tanárként, vagy diákként az iskola padjait elhagyva a későbbiek során híressé váltak. Méltán büszkeséggel tölthet el bennünket, hogy ezeknek az embereknek az életében a mi iskolánknak meghatározó szerep jutott. Forrásként a gimnáziumban fennmaradt dokumentumok, a Magyar Életrajzi Lexikon, Művészeti Lexikon és Sportlexikon szolgáltak.

    Závodszky Zoltán az 1906-1907-es tanévben volt iskolánk növendéke. Opera és dalénekes (tenor). 1920 óta a budapesti Operaház tagja, 1943-tól örökös tagja. Wagner operáinak tenorszerepeit kivétel nélkül magyarul énekelte idehaza, s ez úttörő kezdeményezés volt. Később a Wagner-operák szövegkönyveit, a dalirodalomból 960 műdalt fordított le magyarra. 1945-től 1949-ig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán tanított. 1957-1962 között Bécsben a Hochschule für Musikon, majd 1972-ig a Konservatorium für Musik und darstellende Kunston tanított. 1975-ben a Magyar Televízió portréfilmet készített róla.

    Conreader György 1899-től 1902-ig szabadkézi rajzot tanított gimnáziumunkban. A müncheni akadémián Piloty tanítványa volt, 1860-62 között tanár volt a weimári akadémián. A 70-es évek végén Budapesten telepedett le, szerepelt a Műcsarnok 1883-84-es tárlatán. Főbb művei: Carthago pusztulása, (München, Maximilianeum). A müncheni tudományos akadémia alapítása (a Müncheni Nemzeti Múzeum freskója), II. József halála (1874). Magyarországon arcképet festett.

    Kacsóh Pongrác zeneszerző, zenepedagógus, tanár. A századforduló körül tanított gimnáziumunkban. 1898-tól mint budapesti matematika-fizika szakos tanár természettudományi, főként matematikai cikkeket publikált, később zeneelmélettel, komponálással, zenei szaklap szerkesztéssel foglalkozott. A Csipkerózsika című daljátékára felfigyelve felkérték a János vitéz megkomponálására. 1909-ben Kecskeméten a főreáliskola igazgatója, a közép és felsőfokú zenetanfolyamok főigazgatója. Hosszú ideig a Székesfőváros Énekkar vezetője, az Országos Dalszövetség igazgatója, valamint az Országos Zeneszövetség elnöke. Az elsők közé tartozik, akik felismerték Bartók Béla zenéjének jelentőségét.

    Bíró Lajos rovartani kutató, néprajzi gyűjtő. A múlt század nyolcvanas éveiben tanított gimnáziumunkban. Szűkös anyagi eszközeit gyűjtő utakra fordította, s az Állattárba került 60 ezer példányból álló rovargyűjteménye vételárán 1895-ben természettudományi gyűjtő útra indult Német-Új-Guineába, ahol kisebb megszakításokkal 7 évet töltött. Közben néprajzi gyűjtéseket is folytatott. A Magyar Nemzeti Múzeumba került gyűjteményének feldolgozásában számos európai ország zoológusai részt vettek. A 6 ezer darabból álló néprajzi gyűjtemény a pápua népélet széles keresztmetszetét nyújtotta. Rövidebb zoológiai gyűjtőútjai közül a görögországi (1906) és a bulgáriai (1928) jelentősebb. Az Országos Néprajzi Múzeum 1951-ben Bíró Lajos emlékkiállítást rendezett.

    Madzsar Gusztáv irodalomtörténész. A múlt század végén tanított gimnáziumunkban. 1903-tól a makói főgimnázium igazgatója, majd a Budapest vidéki tankerület főigazgatója. 1910-ben megindította az Irodalmi segédkönyvek című sorozatot. Angol, finn, francia, orosz fordításai jelentek meg.

    Mező Ferenc sportíró, tanár. Az 1920-as években tanított gimnáziumunkban. Az 1928.évi amsterdami olimpián irodalmi epikai bajnokságit nyert. Az olimpiai játékok története című munkájával, mely könyv alakban 1929-ben magyarul, 1930-ban németül is megjelent. A II. világháború után 1953-ig mint minisztériumi főosztályvezető a sportügyek intézésével foglalkozott. A Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak 1948-tól, a Testnevelési Tudományos Tanácsnak pedig megalakulásától haláláig tagja volt.

    Prohászka József festő. A század elején gimnáziumunk diákja. 1923-tól állította ki budapesti tárlatokon, több díjat nyert, olaszországi és franciaországi kiállításokon is szerepelt. 1948-ban svéd, dán, és osztrák kiállításokra grafikai műveket küldött. Arcképeket, tájképeket festett naturalista stílusban.

    Prohászka János nyelvész, tanár, a nyelvtudományok kandidátusa. Az I. világháború előtt tanított gimnáziumunkban. Oktatómunkáját megszakította az I. világháború, frontszolgálatot teljesített, 1920-ban a Tanácsköztársaság alatt tanúsított baloldali magatartása miatt állásából elbocsátották. Nyelvészeti munkásságát tovább folytatta. Elsősorban szótörténeti, alaktani, stilisztikai, nyelvhelyességi és tudománytörténeti kérdések foglalkoztatták. Összeállította a Nyelvőrkalauz II. kötetét (1927), később III. kötetét rendezte sajtó alá (1951). 1945 után korábbi érdeklődési körén kívül elsősorban szótárszerkesztéssel foglalkozott. A Magyar Nyelvtudományi Társaság választmányi tagja.

    Komjádi Béla magántisztviselő, sportújságíró. 1909-ben érettségizett gimnáziumunkban. Munkásságának eredménye a magyar vizilabda-csapat hírneve és elsősége. A Magyar Úszó Szövetség vizilabda kapitánya, majd haláláig ügyvezető alelnöke. A magyar sportéletben elsőként foglalkozott az utánpótlással és vezette be a tornatermi edzést. Sokat tett a nemzeti sportuszoda megteremtéséért. Mint a válogatott kapitánya, fontosnak tartotta az utánpótlás nevelését. Ifjúsági mérkőzéseket rendezett, melyekben a középiskolásokat is bevonta. Vezetésével vizilapda csapatunk 1932-ben a los angelesi olimpián bajnokságot, 1926-ban Budapesten, 1927-ben Bolognában, és 1931-ben Párizsban Európa bajnokságot nyert.

    Baransky Emil László akvarellfestő, grafikus. Az I. világháború előtt tanított gimnáziumunkban. Budapesten Székely Bertalan és Nádler Róbert növendéke volt, majd Londonban folytatott tanulmányokat, ahol 1908-ban aranyérmet kapott. 1920-tól 1941-ig a Képzőművészeti Főiskolán akvarellfestést és rajzpedagógiát tanított. Rézkarccal is foglalkozott, miként akvarelljjei, ezek is városképeket és falurészleteket örökítettek meg.

    Farkasfalvi Imre az I. világháború előtt tanított iskolánkban. A Mintarjaziskolában Székely Bertalannál, Nagybányán Réti Istvánnál, Münchenben és Olaszországban tanult. 1920 és 1939 között Budapesten rajztanár volt. 1906-tól szerepelt a Műcsarnok tárlatain arc- és tájképeivel.

    Galla Endre festő. A 20-as, 30-as és 40-es években tanított gimnáziumunkban. Csók Istvánnál tanult a budapesti Képzőművészeti Főiskolán. 1924-től szerepeltek művei tárlatokon, 1933-ban Rákospalotán volt gyűjteményes kiállítása. Tájképeket és portrékat festett. Festészete a nagybányai hagyományokban gyökerezett. Több tankönyvet és tanári segédkönyvet szerkesztett.

    Molnár Lajos 1934-ben érettségizett gimnáziumunkban. 1940-ben az országos mezei futás csapatbajnokság első helyezettje volt.

    Zsuffka Viktor 1928-ban 320 cm-rel Magyarország rúdugró bajnoka. Ebben az évben érettségizett gimnáziumunkban.

    Napjaink híressé vált diákjai
  • Bér Zsolt (jazz zenész)
  • Dercze Tamás (Újpest polgármestere)
  • Dőry Tamár (festőművész)
  • Dr. Iskum Miklós (kandidátus)
  • Görbe Nóra (színművész)
  • Kapás Dezsőné (festőművész)
  • Kárpáti József (festőművész)
  • Kertész Zsuzsa (tévériporter, bemondónő)
  • Narancsik Ágota (rádióriporter)
  • Sándor Pál (filmrendező)
  • Sántha Lászlóné (mézeskalács készítő művész, restaurátor)
  • Seszták Szabolcs (színész)
  • Szikora Róbert (táncdalénekes)
  • Tótfalusi András (tévériporter)
  • Zubornyák Zoltán (színész)

  • Élsportolóink
  • Balssai Judit (ritmikus sportgimnasztikázó)
  • Batári Csaba (labdarúgó)
  • Csák Magdolna (kosárlabdázó)
  • Csongrádi László (kardozó)
  • Czukovics Ágnes (tornász)
  • Érsek Zsolt (kardozó)
  • Fehér Gábor (birkózó)
  • Fekete Krisztina (röplabdázó)
  • Fűrész Emőke (kosárlabdázó)
  • Géczi Gábor (jégkorongozó)
  • Kántor Anikó (kézilabdázó)
  • Kovács Iván (vívó)
  • Marsi Márk (párbajtőröző)
  • Molnár Erika (triatlonozó)
  • Molnár Krisztina (tornász)
  • Nagy Dóra (kosárlabdázó)
  • Navarette József (kardozó)
  • Orbán Mónika (kosárlabdázó)
  • Péterfy Judit (jégtáncos)
  • Pintér Orsolya (műugró)
  • Slezák András (birkózó)
  • Soós István (birkózó)
  • Szabó Dezső (tízpróbázó)
  • Szabó Edina (kézilabdázó)
  • Szakács László (cselgáncsozó)
  • Szalkay Orsolya (vízilabdázó)
  • Szegvári Lajos (birkózó)
  • Szekeres Pál (tőrvívó)
  • Vígh Ildikó (tollaslabdázó)
  • Zele Balázs (labdarúgó)
  • Iskolai dokumentumok

    Dolgozóink

    Vezetőség

    Pappné Lukács Ágnes

    intézményvezető magyar - történelem - grafológus

    Dul Hedvig

    intézményvezető- helyettes ógörög - latin - történelem

    Németh Péter

    intézményvezető- helyettes társastánc


    Tanáraink

    Ábri László Boldizsár akrobatika-testnevelés
    Ábrók Anita testnevelés
    Bancsókné Hafiek Mária biológia-kémia
    Barnet Hajnalka tánc
    Bende Nóra Ágota magyar nyelv és irodalom - német nyelv
    Benkovics Sándor Zoltán biológia - kémia - drámapedagógus
    Biró Edit Éva matematika - kémia - informatika
    Bodáné Karakó Katalin angol nyelv
    dr. Bölcs Ágnes olasz nyelv
    Busné Bali Katalin matematika
    Csákberényi-Nagy Erzsébet matematika - fizika - komplex természettudományok
    Fodor Zsuzsanna Anna magyar nyelv és irodalom - német nyelv
    Gécs Kinga Rita iskolapszichológus
    Győriné Borsányi Valéria angol nyelv
    Györke Tímea kontakt - kreatív mozgás
    Hegedűs Barbara Tekla magyar nyelv és irodalom
    Horváth István László balett
    Járdán Eszter magyar nyelv és irodalom - német nyelv - DÖK-öt segítő pedagógus
    Kelemen-Sebők Szilvia testnevelés
    Király Kinga angol nyelv
    Kocsis Nándor pedagógiai asszisztens - színházi szaknevelő
    Lichtenstein Márk testnevelés
    Ligeti Zsuzsanna történelem - latin nyelv
    Little Nóra Adrienn jazz tánc
    Lőcsei Hajnalka német nyelv - történelem
    Magyar Gabriella matematika
    Markovics Éva magyar nyelv és irodalom
    Mátis Eszter német nyelv
    Mátyás Hortenzia olasz nyelv
    Melegh Enikő Erzsébet testnevelés
    Mester Anikó testnevelés - német nyelv
    Mester Attila testnevelés
    Miklósné Veres Lívia angol nyelv
    Minya Erika Ágnes földrajz - biológia
    Nádasdi-Urbán Erika francia nyelv
    Németh Katalin német nyelv
    Neumann Ilona szakmai elmélet
    Novottáné Csősz Gabriella könyvtáros
    Oláhné Holdampf Hedvig magyar nyelv és irodalom - történelem
    Oriskó Andrea angol nyelv
    Presér Ágnes Judit angol nyelv
    Rábel Sándor Krisztián testnevelés
    Dr. Ráczné Nagy Márta magyar nyelv és irodalom - történelem
    Sóvágóné Panajotu Anna rajz
    Szabó Katalin angol nyelv
    Szakosné Brán Andrea Ida matematika - kémia
    Szántóné Gelesz Andrea angol nyelv
    Szeiler Erika informatika
    Székely-Mádai László történelem
    Sziklai Marianna biológia - földrajz
    Szíky Enikő Julianna matematika - fizika
    Szmrecsányi Ildikó táncművészeti vezető - modern tánc
    Szűcsné Keresztes Éva angol nyelv - orosz nyelv
    Tenki Tamás Gábor graham - tánctörténet
    Tiringer Csaba fizika
    Toldiné Csiba Csilla ének-zene
    Tolnai Péter informatika
    Tótfalusi András matematika - fizika
    Udvary Nóra olasz nyelv - német nyelv
    Urbán Kálmán János matematika - fizika
    Varga Viktória tánc
    Vargáné Imre Zsuzsanna magyar nyelv- történelem
    Vargáné Szakál Júlia Erika biológia - földrajz
    Vigh Zsolt testnevelés - történelem
    Violáné Tóth Eszter Ildikó balett
    Zöld Andrea Katalin fizika - történelem
    Ügyviteli dolgozók

    Ábri Boldizsár laboráns
    Papp Krisztián Rendszergazda
    Szabó Zsuzsanna iskolatitkár
    Urbancsek Györgyné iskolatitkár

    Kapcsolat


    Régi honlap elérhetősége

    Elérhetőségeink

    • Címünk: 1151 Budapest XV., Fő út 70.
    • OM azonosítónk: 035248
    • GPS koordinátáink: N47.5643, E19.11878
    • Telefon- és faxszámunk: (1) 307-6423, (1) 307-7333
    • Igazgatónk e-mail címe: lukacsagi75@gmail.com
    • Alapítványunk adószáma: 19668291-1-42 (Pro Schola Georgius Dózsa Alapítvány)
    • Alapítványunk számlaszáma: 11715007-20317748 (OTP Bank)

    Megközelíthetőségünk

    • Az M1-es metró "Mexikói Út" végállomásától: a 25-ös, és 225-ös autóbuszokkal
    • Az M3-as metró "Újpest Városközpont" végállomásától: a 96-os, 104-es, a 170-es, a 196-os, és a 196A-s autóbuszokkal
    • A Bosnyák térről: a 124-es, 125-ös autóbuszokkal
    • Az Örs Vezér térről: a 231-es autóbusszal
    • Káposztásmegyerről: a 296-os autóbusszal

  • Krétával kapcsolatos problémák jelzése az alábbi e-mail címen: nemethpeter.dozsa@gmail.com

  • Partnereink: